Program:

1. nap

Indulás reggel 7 órakor Székesfehérvár, Skála parkolóból, majd egy pihenő beiktatásával meg sem állunk a Mátra kapujáig. Érkezés fél 10 magasságában Gyöngyösre. Első állomásunk a számtalan különlegességet rejtő Mátra Múzeum. Az Európa Nostra díjjal büszkélkedő kastély az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzi. A Múzeum három egységből áll, az Orczy Kastélyból, az új Természettudományi pavilonból, és egy csodaszép parkból. Ez utóbbiban találjuk Magyarország legnagyobb, mintegy 430 centiméteres törzskerületű, török mogyorófáját. A kastély előterében a Mátraderecskén talált mamut hatalmas csontváza köszönti a látogatót, majd az alsó szinten vadászati, a felsőn helytörténeti kiállítást és ásványgyűjteményt találunk. Az új építésű háromszintes természettudományi pavilon központi eleme a 15 m magas kocsánytalan tölgy, mely köré szerveződik a rendszertani egységekben foglalt igen gazdag kiállítás. 24 dioráma különböző élőhelyek világát tárja elénk, melyek a kiállítás leglátványosabb elemei. A kiállítást színesíti a pálmaház, ahol a növények mellett akváriumokkal, terráriumokkal is találkozhatunk. A kert, a kicsinyke halakkal teli tavával, botanikai ritkaságaival, játszóterével kellemes kikapcsolódást nyújt minden korosztály számára.

A kiállítás megtekintése után sétára indulunk a főtér felé, hogy megcsodáljuk a város ikonikus épületeit. Ebédelési lehetőség Gyöngyösön.

Szusszanásképp felülünk a hangulatos kisvonatra, mely kicsik s nagyok örökzöld kedvence. A Mátravasút szeretettel várja a szépséges Mátra látogatóit, rajongóit, természetjáróit. Mondják, ha valaki egyszer kisvonattal érkezett a Mátrába, a szíve máskor is visszahúzza. Akármerre indul velünk a mozdony, változatos táj, bokrok, szőlők, majd dús erdők és hegyek köszöntenek minket. A végállomásunk Mátrafüred, ahol nem időzünk sokáig, hiszen a célunk Sástó, az ország legmagasabban (tengerszint felett 513 m) fekvő tava. A Sástó és a Mátra élővilágát a tó körül kialakított Béka-tanösvény állomásait kellemes sétával végigjárva ismerhetjük meg. Az útvonal mentén elhelyezett tájékoztató táblákon kívül megtapintható, forgatható, megmászható bemutató eszközök teszik érdekesebbé a megismerés örömét. A tanösvény hossza a Farkas-kúti végállomásig 1,7 km, az út kiépített sétányon és kellemes erdei sétautakon halad végig. A füzekkel szegélyezett, nádasban bővelkedő tavacska közepén két kis fahídon megközelíthető szigetecskét is találunk. Jó időben csónakázni is lehet a tavon. Ha szerencsénk van, még szalamandrával is találkozhatunk. Az elfáradt látogatókat a tanösvény mentén elhelyezett padok, pihenőhelyek várják.

Az egykor fúrótoronyként üzemelő 53 m magas acél kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk a Mátra déli lankáira és a Kékestetőre nyílik pazar kilátás, de tiszta időben akár a budai hegyeket is láthatjuk.

Nincs más hátra, mint a Kékes, Magyarország legmagasabb hegye. Egyes mérések alapján a Kékes magassága 1015 méter, de a köztudatba az 1014 méteres magasság ivódott be és a Kékestetőnél található trikolórra festett magasságjelző kövön is ez található.

Hazánk legmagasabb építményei közé tartozó TV torony 180 méter magas tévétorony és a hozzá tartozó kiszolgáló épület. Az 1014 méteres magasságon megépült torony az 1200 méteres tengerszint feletti magasságig nyúlik. A kékesi adótoronyban található kilátót és körpresszót érdemes felkeresni, hiszen tiszta időben nagyon szép körpanoráma tárul a látogató elé. Szerencsésebbek tiszta égbolt mellett északra még a Tátra vonulatait is felfedezhetik. A torony magassága 176 m, a nyitott kilátó 45 m, a körpresszó 42 m magasan helyezkedik el. A körpresszóban érdemes megnézni a minipalack gyűjteményt.

Vacsora és szálláshely elfoglalása.

2. nap

Reggeli után felkerekedünk és meg sem állunk a parádi üveggyártás fellegváráig. Az üveggyártásnak a Mátra területén közel 800 éves hagyománya van, de a nagyobb mennyiségű öblös üveg és palackgyártás több mint 300 esztendeje, a Rákóczi uradalom alatt indult meg. Onnantól kezdve évszázadokon át folyt üveggyártás a területen. 1767-ben került az üveggyár végleges helyére, Parádsasvárra, ahol 2005-ös bezárásáig működött.A Parádsasvári Üveggyár, köszönhetően kiváló szakember-gárdájának, tervezőinek, az üvegfúvóknak és csiszolóknak, méltán szerzett világhírnevet nemcsak a térségnek, az üveggyárnak, hanem Magyarországnak is. Az itt gyártott, csiszolt ólomkristály termékek világszerte keresettek voltak és hosszú időn keresztül ott voltak az amerikai, kanadai, japán és európai piacokon.

A gyár ugyan bezárni kényszerült kapuit, az egykori nagyüzem üvegfúvó mestereinek tudása azonban nem vész el, hiszen apáról fiúra, és részben persze a látogatókra száll!Igazi üvegfúvást ma már csak itt láthatnak az érdeklődők! Emellett valódi üveggyárként is funkcionál a manufaktúra, elsősorban egyedi, kisszériás megrendeléseknek tesz eleget. Itt készültek a legújabb Robin Hood-film régies hatású üveg kellékei, palackjai, poharai, s ugyancsak Sasvárról származnak a Volt Fesztiválon átadott Petőfi Zenei Díjak kristályüveg szobortalapzatai. A csodaszép üvegtárgyakból vásárolni is lehet.

Ha a Mátrában járunk, kötelező betérni Parádfürdőre és megtekinteni a település nevezetességét, a Kocsimúzeumot és Cifra istállót. Az eklektikus stílusú Cifra istálló az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz tartozott. A múlt században épült a Károlyi család részére. Külső kiképzése mellett nem marad el a belső tereké sem, boltíves istállótermeit vörös márványburkolat borítja. Helyreállítása óta a magyar lótenyésztés szolgálatában áll és eredeti szépségében fogadja a látogatókat, akiknek a lovak mellett különleges élményt nyújtanak a kocsiszín múzeumnak berendezett termei is.

Az öt teremből álló kocsimúzeum bepillantást enged a magyar kocsigyártás múltjába, bemutatva a kocsiépítés teljes folyamatát, a gyártásban különböző fázisaiban részt vevő mesterek: a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, szíjgyártó, nyerges, kárpitos, valamint a fényező munkájába, műhelyébe. A kiállítás legérdekesebb tárgyai természetesen az eredeti, muzeális értékű kocsik, a 19-20. század jellegzetes, hazánkban gyártott illetve használt járművei. A különleges magyar hajtókocsik közül több nevezetes példány látható: a gavallérkocsiknak, de az "Esterházy" és a "Károlyi" kocsinak mind megvannak a maga jellegzetességei. Nem hiányoznak a gyűjteményből a vadászkocsik, az utazóhintók, a konflisok és a fiakerek sem.  A mezőgazdaságban is használatos kocsikat (lőcsös talyiga, parasztkocsi) szép modellek szemléltetik. A kiállítás legreprezentatívabb járművei a díszítéstől és aranyozástól roskadozó országházi és az esztergomi díszhintók.

Parádfürdő természeti kincse az Ilona-völgyi vízesés, hazánk legnagyobb természetes zuhataga. A 10 méter magas Ilona-völgyi vízeséshez vezető sétaút az idilli fekvésű, piknikezésre csábító rétjeivel, pihenőivel, gesztenyefasorával és gyönyörű erdeivel tökéletes családi élményt ígér. Útban a vízesés felé buszunkkal elhaladunk a környéken fakadó gyógyhatású vizek jótékony hatásait kihasználó kórház és csodás parkja, a jobb sorsra váró Károlyi-kastély, valamint egy kiszáradt, földön heverő, hatalmas tölgyfa, az ún. Rákóczi-fa mellett, majd az Ilona-völgy bejáratát jelző faragott székelykapun át lépünk be a völgybe. Hangulatos rétek között futó aszfaltos úton haladunk, melyet koros vadgesztenyékből és hársakból álló szépséges fasor övez. Utunk bevisz az erdőbe, és hamarosan elérjük a Szent István-csevice kerekes kútját, melyből érdekes ízű, kalcium-hidrokarbonátos vizet meríthetünk.

Lélegzetelállítóan szép rétek, tisztások mentén, bükkös erdőn át, hol hídon átkelve, hol a patak kövein lépdelve haladunk. Ahol az Ilona-völgy beszűkül, egyre nagyobb köveket látunk a patakmederben. A kényelmes, széles gyalogút szorosan a patak mellett vezet, majd egyre keskenyebbé és kövesebbé válva, kanyarogva kapaszkodik fel a vadregényes, sziklás völgyben egészen a vízesésig. Még átkelünk egy kis oldalpatakon, leküzdünk néhány utunkba álló fatörzset és gyökeret, majd egy kanyar után megpillantjuk az Ilona-völgyi vízesés függőleges, V alakú sziklafalából alázúduló vízsugarát. A vízesés elsősorban hóolvadás vagy nagyobb csapadék után látványos, egyéb időszakokban vékonyabban tör elő a vízsugár. Minden évszakban Lebilincselő látvány! Ugyanazon az úton, amelyiken jöttünk, visszasétálunk a buszhoz.

A túra hossza: a Szent István-kúttól 2,5-3 km a vízesés, gyalog kb. 2 óra oda-vissza.

A túra jellege: Az útvonal nagy része aszfaltos, majd köves úton van, a vízesés előtti 2-300 méter erdei út, gyökeres, köves talajjal, néhol kisebb emelkedők. A zuhatag előtti meredek részen jó szolgálatot tehet a túrabot és a megfelelő lábbeli, legalább, egy jó minőségű, célnak megfelelő túracipő. A vízesésénél mindig pár fokkal hűvösebb van, egy meleg felsőben igazán komfortosan érezhetjük magunkat.

Ma este igazán megérdemlünk egy kis kényeztetést. Ne habozzunk megkóstolni vacsora közben a Mátrai Történelmi Borvidék jóféle borait. Változatosságban nincs hiány: ugyanolyan jól érzi magát a Mátra lankáin a gyümölcsös, illatos, könnyed sárga muskotály, az olaszrizling, a hárslevelű, a szürkebarát és a rafináltan fűszeres kékfrankos.

3. nap

Reggeli után nem késlekedünk sokat, legurulunk a Mátra lábához. Egy csendes kis faluban áll a kisnánai vár, a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. A szokatlan módon nem hegytetőre, hanem a település belsejébe épült várat igazából a legutóbbi, nagyszabású felújítás tette az idegenforgalom térképére.

A vár legjellegzetesebb része a gótikus, fent nyolcszögletűvé váló templomtorony. Az egykori szentélyben látható Kompolti László faragott gótikus sírköve. A felújított Öreg-toronyban láthatjuk a várnagy rekonstruált szobáját is. A kaputorony tetejéről, a felújított kilátóteraszról csodálatos panoráma terül szemünk elé. A vár alatti pincében bortrezor nyílt, a szokásos vártörténeti kiállításokon, kőtáron kívül egy érdekes opálgyűjteményt is láthatunk, nem mellesleg Magyarország legnagyobb, négymázsás opálját őrzik a várban.

Az országban harmadikként jelentek meg a falak között a kronoszkópok, melyek segítségével megcsodálhatjuk, hogy milyen is lehetett régen a vár és az itt élő emberek élete. A távcsőre emlékeztető, 120-180 fokos szögben körbeforgatható készülékbe pillantva számítógéppel rekonstruált középkori várélet elevenedik meg. A vár történetéről többet is megtudhatunk, ha részt veszünk a 3D-vetítésen, ami kitűnő alkalom szelfikészítésre is a vicces, túlméretezett piros szemüvegekkel.

A vár tövében áll a gyönyörű világoskékre és fehérre festett Szlovák Tájház. A várbelépővel benézhetünk a szépen rendben tartott korhűen berendezett szobákba is. A török időkben teljesen elnéptelenedett Kisnánát a XVIII. század elején szlovákokkal népesítették újra, az ő leszármazottaik egykori lakáskultúráját mutatja be a kis kiállítás. A fűtetlen tisztaszobából, a sparhelttel és szabadkéménnyel felszerelt konyhából, ill. a búboskemencével fűtött lakószobából áll a házacska.

Tovább indulunk, de hamarosan megállunk egy szusszanásra a Markazi-víztározónál.  Bármerről is közelít az utazó, a hegyekkel, szőlőtáblákkal körülvett tó látványa azonnal lenyűgözi. A 154 hektáron elterülő és legmélyebb pontján 14-15 méter mély tavat a környező patakok vizei táplálják. Jóllehet, a Mátrai Erőmű Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, a tó vitorlások, szörfösök és horgászok körében is közkedvelt. A hatalmas víztömeg kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést. A tó gazdag halállománnyal rendelkezik: horogra akadt már itt 75 kg-os harcsa is. Jóllehet mi engedély híján horgászni nem, de csodaszép fényképeket annál többet tudunk készíteni a megkapó látványt nyújtó tóról.

Gyöngyöspatátmár önmagában a festői fekvése miatt is érdemes meglátogatni, de mi nemcsak ezért érkezünk. Itt áll a Mátra legszebb temploma, amely már kívülről is csodás látványt nyújt a falu közepén, egy kis dombon, erődített fallal körülvéve, egységes gótikus stílusával. A Kisboldogasszony-templom még a 12. századból származik, eredetileg román stílusban épült, az átépítések után gótikus és barokk stíluselemeket is kapott. Magas, nyolcszögletű tornyát barokk órája és fatornáca, falát agyagba rakott patakkő teszi különlegessé, a tornyon és a hajó oldalain is gótikus mérműves ablakokat látunk. Az igazi csoda azonban bent a szentélyben vár minket, az Európa-hírű, páratlan, fából faragott Jessze-oltár.A 8 méter magas egyedülálló műtárgy Jézus családfáját mutatja be. A szimbólum az Ószövetségre utal, ahol a Jessze gyökeréből támadt vesszőnek is nevezik Jézust. A templom falain a XIV. századból származó freskótöredékeket is láthatunk, többek közt Mária születését, az Utolsó vacsorát.

Délután búcsút veszünk a Mátrától és indulunk haza. Várható érkezés 19 óra körül Székesfehérvárra, a Skála parkolójába.

Belépőjegy árak (tájékoztató jellegű):

Mátra Múzeum:

Mátra kilátó:

Piszkéstetői Obszervatórium:

Kékes, TV-torony kilátó: 700 Ft / fő; 14 év alatt: 500 Ft / fő

Parádsasvári Üvegmanufaktúra:

Parádi Kocsimúzeum:

Kisnánai vár és Szlovák Tájház:

Gyöngyöspatai templom: