Program

9 óra: indulás Székesfehérvár, Skála parkolóból. Első állomásunk a vajtai Zichy-kastély. Az 1900-as évek elején a Zichy család az öt leggazdagabb nemesi család közé tartozott Magyarországon, több mint harminc magánbirtokkal rendelkezett. A 17. sz. közepén szerezték meg a vajtai uradalmat. A ma is látható kastélyt a régi családi kúria helyén Pollack Mihály majdnem 100 éves tervei alapján, 1923-ban építtette gróf Zichy Aladár. A több mint 13 hektáros birtokon egy hatalmas, gyönyörű neoklasszicista kastély épült, az akkori technológiai fejlődéshez igazodva. A grófi család a legtöbb idejét ebben a kastélyban töltötte. A 20. század viharos történelme sem a kastélyt, sem a lakóit nem kímélte, így vélhetően a 2. világháború alatt a családnak mennie kellett, majd a birtok állami kézbe került. 1995-től üresen állt, de nem sokáig. 2000-ben egy amerikai keresztény gyülekezet vásárolta meg, akik pincétől padlásig felújították az épületet, mely ma kastélyszállóként látja el feladatát. Ezen felül konferencia- és rendezvényközpont, valamint teológiai iskola is működik benne. Kávézója egész évben várja a vendégeit, mi is betérünk egy frissítőre. A kastélyt tökéletes arányosság jellemzi. Előkertje geometrikus elrendezésű, francia stílusú, míg a kastély mögött angolkertet alakítottak ki. Az arborétum kertben sportpályák, futópálya és egy magán strand is található. Mindezt látva elmondhatjuk, itt megfér egymás mellett múlt és jelen, modern és klasszikus, pezsgés és csend.

Utunkat Dég felé folytatjuk. Az itt található Festetics-kastély hazánk jelentős, mi több, egyik legkorábbi klasszicista együttese. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt. A kastély 1810 és 1815 között, az ország „leggazdagabb köznemese", Festetics Antal császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét: Pollack Mihályt bízta meg. Portikuszos középrészében gyönyörködve emiatt lehet az a benyomásunk, hogy nagyon hasonlít a budapesti Nemzeti Múzeuméhoz.
A kastély előtt terül el Magyarország egyik legnagyobb angolparkja, amely akkora, mint a Central Park. A parkban ősfák és növényritkaságok láthatók. A kastély és a festői angolpark több népszerű filmből is ismerős lehet: itt forgatták a Kincsem című magyar romantikus kalandfilm számos jelentét és A vörös veréb című amerikai kémthriller egyes részeit is Jennifer Lawrence és Jeremy Irons főszereplésével.
.A „szerpentintó” szigetén áll a mesébe illő németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi ház, előtte svájci tehenek legelésztek egykor. Az emeleten volt a tüdőbeteg Festetics Andorné számára kialakított lakosztály, a földszinten pedig istálló volt, ugyanis azt tartották, hogy az istálló levegője és a frissen fejt tej jót tesz a betegnek. A kastélyhoz tartozó narancsházat szintén Pollack tervezte.

Ezután Martonvásárra látogatunk, melynek romantikus kastélyáról a következőket jegyezte fel 1815-ben az angol Richard Bright: "Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte Angliába képzeltem magamat". Valószínűleg nekünk is ez fog eszünkbe jutni, amikor megpillantjuk a szabálytalan alaprajzú, fiatornyokkal és pártázatokkal díszített neogótikus épületet csúcsíves, nagy ablakaival, karcsú tornyaival és támpilléreivel. Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. Ő és majdan fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját - köztük a kastélyban komponált Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta.
A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.
Látogatásunk fénypontja kétségkívül a kastélykert lesz, melynek felfedezésére bőven hagyunk időt. Ezalatt lehetőség nyílik a közeli Óvodamúzeumba is betérni. A kiállítás Brunszvik Teréz 1828-ban Budán megnyitott első magyar kisdedóvodájától az 1950-60-as évek napközi-otthonos óvodájáig mutatja be a magyar óvodaügyet, végigkövethetjük a főbb pedagógiai irányzatokat, korabeli tárgyakon, dokumentumokon, és persze a gyermeklét legfontosabb eszközein, a játékokon keresztül, enteriőrökkel színesítve.

A nap hátralévő részét Kápolnásnyéken töltjük. 2016-ban adták át az újjáépült Dabasi Halász-kastélyt és a hozzá tartozó másfél hektáros parkot. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származó, rendkívül kiterjedt, nemesi címet nyert Dabasi Halász családnak az előnevet adó Dabas településen nem kevesebb, mint 18 kúriája áll. Miután Fejér vármegyében is kihirdették a família nemesi levelét, Kápolnásnyéken is felhúztak egy kúriát a 19. század első felében. Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években a klasszicista épületből neobarokk kastélyt varázsolt, ahol egészen 1945-ig lakott a Halász família. A kastély élénk kulturális élet színhelye volt, nagyobb társaságot megmozgató koncerteknek is gyakran adott otthont. A háború pusztítása azonban elsöpört mindent, a diktatúra évei alatt a családot megfosztották a vagyonuktól, és a kápolnásnyéki kastély is elindult a pusztulás útján. Amíg fel nem ébresztették csipkerózsika álmából. Minden apró részletre odafigyelő, szeretetteljes gondossággal újították fel. A Halász-kastély állandó kiállítása a Halász család fotóalbumából és dokumentumtárából szemezget, ismerteti a kastély és a család történetét, illetve néhány megmaradt bútordarab és tárgy segítségével segít eligazodni a kastély izgalmas és változatos történetében. A szervezők sok-sok eseménnyel, elsősorban klasszikus és kortárs képzőművészeti tárlatokkal, koncertekkel és táncos előadásokkal csalogatják a kastélyba a kultúra iránt érdeklődőket.
Egy frissítő üdítő vagy kávé társaságában kiülhetünk az álomszép parkra néző teraszra. A korabeli tervek és fényképek hiánya miatt igazi kihívást jelentett a kert 20. sz. eleji állapotának visszaállítása. A történeti telepítésből származó növényzetet megőrizték, a kert útrendszerét az eredetihez hasonló módon rekonstruálták, a sétányt megkapó szobrok díszítik. Mindenképpen érdemes tenni egy sétát!

Hazafelé egy fotó erejéig útba ejtjük a Meszleny-Wenckheim-kastélyt, ami ma könyvtárként, házasságkötő teremként és az Önkormányzat testületi üléseinek helyszíneként szolgál.

Érkezés 19 óra magasságában Székesfehérvárra, a Skála parkolóba.

Belépők:

Vajta 1.500 Ft

Dég, Festetics-kastély és parkja: 3.000 Ft, gyermek, diák, nyugdíjas: 1.500 Ft

Martonvásár, Brunszvik-kastély: Felnőtt: 1.000 Ft; Gyermek, diák: 500 Ft; Nyugdíjas belépő: 500Ft + tárlatvezetés díja
                      Óvodamúzeum: Felnőtt 500 Ft/fő; 26 év alattiak és 62 év felettiek részére 250 Ft/fő

Kápolnásnyék, Halász-kastély: Felnőtt belépőjegy: 1.000 Ft/fő; 6-18 éves korig: 500 Ft/fő