Találkozó a Kelenföldi pályaudvaron 8.00 órakor.

8.30-kor induló sétánkon megnézzük a Várkert Kioszkot, ahonnan egykor a királyi palotát látták el vízzel, a Várkert Bazár jellegzetes pontjait és a kerteket járjuk be.

Az 1867-es Kiegyezés utáni konszolidált évek és a városegyesítés során megszülető Budapest óriási fejlődésen ment át. Az akkor épülő pompás paloták, bérpaloták, a kiváló iparosok gyönyörű alkotásai szerte a városban meghozta Ferenc József magyar király építési kedvét is, illetve a palota korszerűsítésre várt. Először a király pár fogadására megépült – Ybl Miklós tervei alapján, 1875 és 1883 között – elragadó Várkert Bazár, valamint a Várkert Kioszk együttese. Majd az 1890-es években kezdtek hozzá a királyi palota felújításának és modernizálásának. Ybl Miklós tervei, majd azok módosításával Hauszmann Alajos egy új korszaknak és évszázadnak megfelelő, fényűző királyi székhelyet alakított ki. Ennek során emeltek további pazar, különleges épületeket, úgy, mint a Lovardát, a Főőrségi épületet. Hauszmann Alajos állított emléket legnépszerűbb királyunknak a Mátyás-kúttal, amelyet a kor egyik legkiválóbb szobrásza, Stróbl Alajos készített.

Egy kis történelmi bevezető után megtekintjük a Királyi Palotát kívülről, majd a gyönyörűen és hitelesen felújított Szent István-termet. A 11.00 órakor kezdődőmagyar idegenvezetésenveszünk részt, majd megnézzük még a Főőrségi épületet és a fantasztikus kilátást is biztosító Lovardát. Az épület bejárata elé került vissza a Lovát fékező csikós impozáns alakja. Az épületek még a második világháborúban sérültek meg és most eredeti szépségükben csábítanak megtekintésre. Közben felújításra került a Mátyás-kút is.

A Szent István-teremmel Magyarország egyik legimpozánsabb, a Királyi Palotához méltó, valódi uralkodói központi hely jött létre Hauszmann Alajos építész tervei szerint. A magyar iparosmesterek legjobbjai vettek részt a 20. század fordulójának legjelentősebb remekműve létrehozásában. Az 1900-as Párizsi Világkiállítás nagydíját is elnyerte. 1902-től a nagyközönség is látogathatta, egészen a második világháborús pusztulásáig. Ma újra eredeti szépségében látható! A kiállítást tabletes tárlatvezetés keretében, időt hagyva a részletek felfedezésére tekintjük meg.

Az épületek környékének felfedezését követően átsétálunk a Szent György téren és megismerkedünk nevezetességeivel: az épülő József herceg Palotával, a Miniszterelnökséggel, a Sándor-palotával.

Napunk másik jelentős helyszínére, Gödöllőre utazunk.

Részletes tárlatvezetés keretében megismerkedünk a Királyi Kastély termeivel, épületeivel és parkjával. A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlék együttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke és Mária Terézia bizalmasa. Mayerhoffer András salzburgi építőmester 1735. után kapott a főúrtól megbízást a kastély építésére.

A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József, majd IV. Károly, illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn.

Ebben a korszakban a kastély az önálló magyar államiság egyik szimbólumává vált, s mint uralkodói központ, politikai jelentőséggel rendelkezett. Különösen Erzsébet királyné tartózkodott szívesen Gödöllőn, ahol magyar környezete mély szeretettel vette körül, s tragikus halála után a kastély Felsőkertjéhez kapcsoltan emlékparkot létesített.

A két világháború között a kastélyt a jogfolytonosság jegyében a kormányzó, Horthy Miklós számára rendezték be. 1945 után, annyi más hazai palotához hasonlóan, a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet és magyar alakulatok telepedtek meg, a gyönyörű termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Ma újjávarázsolt állapotban ismerhetjük meg!

Előzetes jelentkezés alapján lehetőség van megtekinteni: Horthy-bunker, barokk színház, lovarda, istálló. Az érdeklődőkkel elsétálunk a királyi váróig– szabadidőben megtekinthetők.

Várhatóan 18.30 órára érkezik a csoport a Déli-pályaudvarra.