Program:

8 óra: indulás Székesfehérvár, Skála áruház parkolójából. Gödöllőn tárlatvezetés keretében megismerkedünk a Királyi Kastély termeivel, épületeivel és parkjával.
A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlék együttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke és Mária Terézia bizalmasa volt. Mayerhoffer András salzburgi építőmester 1735 után kapott a főúrtól megbízást a kastély építésére.
A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József, majd IV. Károly, illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn.
Ebben a korszakban a kastély az önálló magyar államiság egyik szimbólumává vált, s mint királyi központ, politikai jelentőséggel rendelkezett. Különösen Erzsébet királyné, azaz Sisi tartózkodott szívesen Gödöllőn, ahol magyar környezete mély szeretettel vette körül, s tragikus halála után a kastély Felsőkertjéhez kapcsoltan emlékparkot létesített.
A két világháború között a kastélyt a jogfolytonosság jegyében a kormányzó, Horthy Miklós számára rendezték be. 1945 után - annyi más hazai palotához hasonlóan - a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet és magyar katonai alakulatok telepedtek meg, a gyönyörű termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

A kastélytól nem messze található a Gödöllői Arbo-park, korábbi nevén Gödöllői Erdészeti Arborétum. Abból a ligetből fejlődött ki, amelyet József főherceg telepített a 19. század végén kedvelt vadászterületén, a Gödöllő melletti erdőségben. A főherceg kertészei számos, a környéken nem őshonos növényt telepítettek, főleg fafajokat. Az így kialakult összetett erdőképre felfigyelt Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, és a területet 1902-ben arborétummá nyilváníttatta. Eredeti területe 190 hektár volt. A miniszter rendeletére még 1902-ben rendszeres telepítésbe kezdtek azzal a céllal, hogy a homokos alföldi területek fásítására alkalmasnak tűnő fafajokat tanulmányozzák benne. A gyűjteményben 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, alfaj vagy változat szerepel. A terület 90 %-a az erdészeti kutatás céljait szolgálja, ezen 154 erdőtípus foltjai érintkeznek egymással. 10 %-a park jellegű. Különlegessége az erdészeti jelleg, aminek lényege, hogy a fafajokat az egyes erdőtársulásokra jellemző lágyszárú- és cserjeszinttel együtt láthatjuk (Parkerdő).

A Magyarországon egzotikusnak számító fafajok közül kiemelendők az 50–100 éves duglászfenyők, jegenyefenyők és tűnyalábos fenyők. Van itt még mamutfenyő, oregoni álciprus és atlaszcédrus is.

Az arborétum több természetes fafaj, illetve nemesített erdészeti fajta génbankja is az erdei fenyő, a kocsányos tölgy, a fehér akác, a vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényeivel (Parkerdő).

Várható érkezés az esti órákban Székesfehérvárra, a Skála parkolóba, kb. 20 órakor.


Belépők:
Gödöllői Királyi Kastély tárlatvezetéssel:  Ft/fő
                                             nyugdíjas, diák:  Ft/fő CSAK IGAZOLVÁNNYAL!

Jelentkezéskor kérjük jelezni, hogy az alábbi kiállításokon is szeretne-e részt venni:

Barokk Színház: 30 perc   Ft/fő
               nyugdíjas, diák:   Ft/fő
Horthy-bunker: 25-30 perc, maximum 12 fő  Ft/fő
                                                nyugdíjas, diák:  Ft/fő